A dolgozatírás rejtélyei III. - Saját (primer) kutatás megtervezése, lebonyolítása és az eredmények elemzése 7 lépésben

2019.02.09

Elérkeztünk cikksorozatunk harmadik részéhez, amelyben a dolgozat legnagyobb hozzáadott értékét, a saját kutatást beszéljük át. Mint ahogy a nevében is benne van, ez az a rész, ahol tükröződnek saját elképzeléseid, kérdéseid és megoldási mechanizmusaid. Itt derül ki, hogy Te magad mennyi munkát és tudást fektettél a dolgozatodba - mondhatjuk úgy is, hogy itt dől el az, hogy milyen értékelést fogsz rá kapni. 

Legyen bármilyen témád - ha a belső konzulensed, vagy az iskola követelményei azt várják Tőled, hogy a szakdolgozatod tartalmazzon saját kutatást - hasonlóan kell eljárnod a tervezésben, szervezésben, kivitelezésben és elemzésben. 

Érdemes felvenned azt az attitűdöt, amitől úgy érzed: eljött a Te időd! Most bizonyíthatod rátermettségedet, és az egészet egy jópofa kihívásnak éled meg. Sokkal jobb, mintha felesleges nyűgnek fogod fel, mert a hanyagul, motiváció nélkül végzett munka az első, amit egy tapasztalt szakember azonnal észrevesz. Akkor meg minek fáradni?

Lássuk tehát, részletesen, hogy milyen fázisokon kell keresztülmenned a gyakorlatban, hogy elkészüljön a kutatásod. 

1. Kutatási téma kiválasztása - probléma/kutatási kérdések kiválasztása a dolgozat témájának megfelelően

A dolgozatod témájához szükséges egy problémát választani. Ehhez hasonlóképp tudsz informálódni, inspirácót nyerni, mint a dolgozati téma kiválasztásához

A probléma meghatározásához és érthető formában történő közléséhez a következő 4 pontra kell bontanod magát a problémát:

a. A probléma háttere : meg kell tudnod fogalmazni, hogy miért ezt a problémát választottad, mi az aktualitása a témán belül, miért lesz jó rá megoldást találni.

b. jelen állapot definiálása/megismertetése: a probléma nyilvánvalóan egy jelenlegi állapotban nem kívánatos, javítandó elem. Ahhoz, hogy ezt az olvasó megértse, át kell tudni adni a jelenlegi állapot leírását, amelyben a probléma létezik. 

c. ebből következően a probléma és a kívánatos (célállapot) kifejtése: az előző pontban megismert jelen állapotból következően már érthetővé válik a probléma - megfogalmazása is könnyebb, hiszen köthető a jelenlegi környezetéhez - az olvasó számára is. Ezt követően már ki lehet fejteni a cél- azaz jövőállapotot, a kívánatos eredményt.

d. Javaslatot tenni arra, hogyan/milyen módokon lehet elérni ezt a célállapotot és ezt a megfelelő módszerrel igazolni. Igazolni azt jelenti, hogy objektíven bizonyítani. Tehát nem csak a "levegőbe" kell ilyenkor beszélni, hanem valamilyen a témához kapcsolódó tantárgyban vett módszert alkalmazni a megoldás eredményességének igazolására. Számszerűen(kvantitatív) kifejezhető értékek esetén ez nyilvánvalóan egy vagy több számítás, nem számszerű (kvalitatív) értékkel kifejezhető eredmény esetén egy vagy több minőségi mutató által lesz bizonyítható. Itt vetheted be a tanultakat, ami általában hízelgően is hat a tanárodra, konzulensedre, illetve ezzel tudod bizonyítani, hogy figyeltél az előadások, szemináriumok alkalmával, és aktívan, a gyakorlat tudod ültetni az elméleti anyagot!

2. Kutatási módszer választása

Számtalan fajtája létezik a kutatási módszereknek, eszközöknek, most a leggyakrabban használtak 4 típusra fogjuk korlátozni a részletes bemutatást. A kutatási módszerekről még részletesebben egy következő írásunkban olvashattok! A legfontosabb tudnivalókat azonban, itt is csokorba kötöttük.

a. Kérdőíves felmérés: Adatgyűjtésen alapuló felmérés, amelynek eredményeiből statisztikákat lehet felállítani. Az adatok lehetnek számszerűek vagy minőségiek, lehet objektív, tényszerűek vagy szubjektív véleményeken alapulóak. A kérdőívet a választípusokból készíthető statisztikák szerint kell összeállítani. 

b. Interjútípusok: Az interjús megkérdezés célja általában egy témában járatos szakember, vagy szakmája által a témához kapcsolódó alany megkérdezése. Több interjútípus is létezik, aszerint, hogy milyen mélységekben kérdezzük ki az alanyt, illetve mennyire van irányítva (strukturálva az interjú), valamint még az is fontos, hogy az alany(oka)t milyen módszerrel, mi alapján választjuk ki. 

c. Empirikus (tapasztalati úton/megfigyelés által végzett) kutatás: Arra vonatkozik, amikor a problémafelvetésünkhöz konkrétan/közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó folyamato(ka)t figyeljük meg részletesen, és ez alapján tudunk a javítási lehetőségre javaslatot tenni. 

d. Kísérlet: Amikor úgy akarunk megfigyelni valamilyen jelenségváltozást, hogy a folyamatba (jelentősen) beleavatkozunk. Például viselkedésváltozást, jelenségeket, reakciókat figyelhetünk meg illetve dokumentálhatunk valamilyen beavatkozás, vagy cselekvés kapcsán. A kísérleteknél gyakori a kontrollhelyzethez való hasonlítás, amikor egy alapállapothoz (például a jelen, kiinduló állapothoz) képest vonunk le következtetéseket a beavatkozás nyomán.

3. Kutatási terv készítése

A kutatási tervet minden esetben az előző pontok magába foglalásával lehet kialakítani, azaz: részletezni kell a problémafelvetést- ha olyan típusú, akkor hipotéziseket és a hozzájuk kapcsolódó hipotézisvizsgálatot- és a kutatási kérdéseket. A kutatási kérdés nevében is benne van, hogy kérdés formájában vannak feltéve, a célok, problémafelvetések megfogalmazás viszont arra utal, hogy állítások formájában adjuk meg a kutatási irányt. 

Ezt követően részletezni kell a kutatási kérdések megválaszolására vagy hipotézisek igazolására alkalmas módszereket, és meg kell előlegezni azok alkalmasságát, az erre szolgáló bizonyítékokkal -pl. számítás.

A kutatási terv tartalmazza a felhasznált módszer elméleti hátterének megismerésére alkalmas szakirodalmi vagy szekunder kutatási forrásokat, amelyeket használni kívánunk, illetve azok felhasználásának indoklását. A korábbi kutatási eredményeket, melyek segítenek meghatározni saját kutatásunk irányát, módszereit.

Végül tartalmazza a választott elemzési módszer leírását, indoklását. 

4. A kutatáshoz szükséges eszköz(ök) elkészítése, alanyok kiválasztása

Gondolunk itt a kiválasztott módszerhez szükséges alkalmatosságokra, mint például a kérdőíves felméréshez a kérdőív összeállítása, vagy az interjúhoz a kérdéssor elkészítése. Megfigyeléshez, kísérlethez szükséges eszköztár összeállítása, beszerzése, csatlakoztatása a megfigyelés tárgyához, alanyához. Fontos az alanyok előzetes megkeresése, felkérése, és a kutatás validálása a kutatási alanyok vagy az ezek felett rendelkező egység, személy hozzájárulása a kutatás elvégzéséhez.

5. A kutatás elvégzése

Kérdőíves felmérés esetében a kitöltetés, legyen az online vagy személyes, függően attól, hogy mit igényel a téma, amin dolgozunk. Interjúk elvégzése szintén történhet elektronikus, e-mailes úton, vagy személyesen, esetleg skype-on, telefonon. Érdeklődni kell, hogy mi a követelmény a konzulens, és a kutatás tárgya felől egyaránt. Megfigyelés, vagy kísérlet lefolytatása, eredmények beszerzése a szükséges eszközökkel. 

6. A kapott eredmények elemzése

Az elemzési módszerek tárháza is igen széleskörű, nyilvánvalóan a választott kutatási módszer fogja meghatározni, hogy milyen formában történjen az eredmények kimutatása. Íme néhány példa az adatelemzési módszerekre. Az alábbi elemzési módszerek leginkább a közgazdaságtanban használatosak, azonban néhány típusukat más területeken is lehet használni. A statisztikai elemzési módszerekkel más tudományterületen is lehet számszerű eredményeket kifejteni. Statisztikai elemzésre használhatunk programokat, pl: SPSS, PSPP, vagy Excel.

  • ABC elemzés
  • SWOT elemzés
  • Vízesés diagram
  • Ár, volumen, összetételváltozás hatás elemzés
  • BCG mátrix (portfolió elemzés)
  • Értéklánc elemzés
  • Balanced Scorecard
  • RFM elemzés
  • Ok-okozat, halszálka diagram, Ishikawa-diagram, 5W (5 miért?)
  • Marketing mix
  • PEST analízis
  • Porter féle 5 versenyerő modell
  • Termék életgörbe
  • Forgatókönyv technika
  • Benchmarking
  • Értékelemzés
  • Conjoint analízis
  • Delphi módszer
  • Brainstorming
  • Hatalom - érdek mátrix
  • Költség-haszon elemzések (CBA - cost-benefit analysis)
  • Költség - haszon mátrix
  • Érzékenységvizsgálat
  • Kockázatelemzés
  • RACI mátrix

7. Eredmények olvasói élményt nyújtó formában történő közlése

Az eredmények megléte, kielemzett formában általában még nem teszi lehetővé azt, hogy könnyen értelmezhetőek legyenek. Ennek okán muszáj szavakba öntenünk azt, amit az elemzés során eredményként kaptunk. Nem csak szavakban, mondatok formájában kell tudni közölni a kapott eredményeket - ami egyúttal bizonyítja, hogy tudjuk használni a választott kutatási, elemzési módszert is, eredményeit értjük és tudjuk értelmezni- hanem reflektálni kell velük a kiinduló problémára, tehát ennek összefüggései alapján is tudni kell ismertetni őket. 

Ezt követően saját, hozzáadott munkánk bizonyítéka gyanánt értékelést, következtetéseket és javaslatokat kell tennünk a kapott kutatási eredmények kapcsán, a dolgozati problémát illetően. 


Tulajdonképpen ennyiből áll a saját kutatás. Ha van saját kutatásod, ellenőrizd, hogy tartalmazza-e ezt a 7 pontot, illetve megfelelően, érthető formában közölted-e. 

Reméljük, hogy tudtunk segíteni Neked ezzel a cikkünkkel is. Ha maradt még kérdésed, vagy szeretnél segítséget, információt kérni, megteheted az alábbi elérhetőségeken: