Formai és tartalmi követelmények betartása

2018.10.19

A diplomadolgozat/szakdolgozat formai és tartalmi követelményeit többnyire a saját iskolád határozza meg, ezért fontos, hogy ezekről tudomásod legyen és ügyelj rá, hogy maradéktalanul teljesüljenek. Sok esetben tud segíteni a konzulensed, de te magad is könnyebben boldogulsz, ha időben megtervezed, megismered a követelményrendszert és eleve ilyen módon kezded el kidolgozni az anyagot. Első olvasásra bonyolultnak, vagy összetettnek tűnhetnek a követelmények, azonban egy kis odafigyeléssel és némi segítséggel általában maradéktalanul betarthatók. 

Általános formai követelmények

 A formai követelmények a diplomadolgozat/szakdolgozat külalakját meghatározó ismérvek. Ezek közül a legáltalánosabbak:

- a dolgozat elvárt terjedelme (min-max.) 

 Általában karakterszám szerint van megadva, azonban lehetséges, hogy oldalak száma szerint. Ebben az esetben, ha alatta konkrétabban nincs definiálva, érdemes érdeklődni, hogy egy oldalnak minimum hány karaktert kell tartalmaznia, szóközökkel, vagy anélkül. Utóbbi nem mindegy, mert jelentős különbséget jelent a terjedelemben a kétféle értelmezés.  Szintén fontos a terjedelem szempontjából, hogy milyen sorközt kell használni. Nem mindegy, hogy másfeles, szimpla vagy esetleg dupla sorközzel kell dolgozni. Utóbbi általában beadandók esetében kerül alkalmazásra, ekkor is igen ritkán, azonban erre a kitételre is ügyelni kell, mert jelentősen módosíthatja a terjedelmet. Ugyanilyen formázó, terjedelmet befolyásoló tényező a margók szélessége, amely 2,5-3,5 cm között van, mely közül utóbbiba már bele van kalkulálva a +1 cm-es kötésmargó is.

- használandó betűtípus illetve betűméret

A legáltalánosabban használt betűtípus a Times New Roman, 12-es betűmérettel, azonban előfordul, hogy ettől eltérő követelményt állít az intézmény. 

- a dolgozat felépítése

A dolgozat általában a következőképpen épül fel:

1. Bevezetés -rövid összefoglaló azzal kapcsolatban, hogy miért ezt a témát választottuk

2. Szakirodalmi áttekintés - vagy másképpen elméleti háttér. A témákhoz kapcsolódó legfontosabb gondolatok, elméletek kifejtése, a dolgozat kb. 20-30%-a. 

3. Gyakorlati rész - saját kutatás - Saját kutatást végezhetünk, amennyiben a konzulensünk ezt elvárja. Ez lehet kérdőíves felmérés, vagy interjú, statisztikai elemzés. A saját kutatást legtöbbször már a témavázlat, ill. kutatási terv leadásánál pontosítani lehet a konzulenssel.

4. Eredmények/következtetések - saját kutatásunk, illetve az elméleti háttér összefüggéseiből származó következtetések összefoglalása

5. Összegzés - rövid összefoglaló hogyan értékeljük a létrehozott munkát, mik lettek a legfontosabb eredmények, és mi erről személyes véleményünk.

Irodalomjegyzék -  a hivatkozott irodalmak listája a követelményeknek megfelelően feltüntetve

Mellékletek - az olyan ábrák, táblázatok, képek, vagy egyéb tartalom megjelenítésére szolgáló, kiegészítő oldalak, amelyek a dolgozat terjedelmét drasztikusan befolyásolták volna, illetve túl nagy mértékben megtörné a tartalmi rész szövegét.

- Irodalomjegyzék, hivatkozások

A követelmények olvasása közben előfordulhat, hogy a hivatkozásra vonatkozó szakszavaktól már zsong a fejed és összezavarodsz. Ez teljesen normális, hiszen nem minden nap használjuk ezeket a kifejezéseket és általánosságban nem is alkalmazzuk őket a mindennapok során. Itt összegyűjtöttük azokat a legfontosabb kérdéseket, amelyek a hivatkozással, irodalomjegyzék alkotással kapcsolatban felmerülhetnek. 

Hivatkozni akkor kell, amikor egy másik szerző műve alapján jelenítünk meg valamit a saját munkánkban. Ez lehet szó szerinti idézet, vagy csak tartalmilag átvett szöveg, saját szavainkkal megfogalmazva, mindkét esetben jeleznünk kell az adott gondolat forrását. 

A hivatkozásoknak több formája van, legtöbb esetben az intézmény követelményrendszere tartalmazza, hogy neked melyiket  kell használnod. Legtöbbször az a kérdés merül fel, melyet érdemes konzulenseddel rögtön tisztázni: szövegközben, vagy lábjegyzetben kell-e hivatkozni. A lábjegyzetes hivatkozás vagy forrásmegjelölés ritkább, jellemzően a szöveg közben, a bekezdések, vagy minden máshonnan vett gondolatmenet végén szükséges  megjelölni a  forrást.

A hivatkozási formák alkalmazásáról bővebben itt olvashatsz.

A szövegközi hivatkozás legtöbb esetben azt jelenti, hogy a szó szerint, vagy tartalmában idézett gondolatmenetet követően zárójelben megjelenik a szerző vezetékneve, és az idézett mű kiadásának évszáma, például (Kállay, 2006.). Ez a követelménynek megfelelően megjelenhet a lábjegyzetben is. Ritkább kérés, hogy a teljes hivatkozás jelenjen meg a lábjegyzetben (szerző, évszám, a mű címe, kiadásának helye). Utóbbinak az irodalomjegyzékben kell szerepelnie, a munka végén, az összefoglalás után. Szöveg közben még a következőképpen is meg lehet jelölni, ha valakinek a munkája alapján dolgoztunk: Kállay (2006) szerint.... vagy Kállay 2006-os tanulmányában arról ír...

A munka során fontos, hogy végig ugyanazt  a hivatkozási formát használjuk, ne keverjük őket. 

Idézhetünk könyvből, cikkből, tanulmányból, korábbi dolgozatból, weboldalról. Minden esetben meg kell jelölni a mű szerzőjét és a dátumot. 

Könyvből való idézés esetén, a követelménynek megfelelően: 

1. Szerző neve (évszám): Mű címe, kiadás helye.

vagy

2. Szerző neve: Mű címe, kiadás helye, éve.

Tudományos folyóiratból történő idézés esetén a következő hivatkozási forma a leggyakoribb: Szerző neve (évszám), Cikk címe, In: Folyóirat neve, évfolyam száma, lap száma, kiadás helye. 

Internetes forrás esetén a következő, amennyien egy cikkről van szó: 

Szerző neve, cikk címe, kiadás pontos dátuma.

URL, [letöltés dátuma]

A plágium az egyik legsúlyosabb hibának, sőt súlyos szabályszegésnek minősül, nem csak a dolgozat beadhatatlanságát vonja maga után, hanem akár büntetőjogi következménye is lehet. Plágiumnak számít,amikor valamely korábbi műből, szerzőtől idézel saját munkádban, azonban nem jelölöd meg a forrást a fent említett módszerek valamelyikével. A plagizálás abban az esetben kerülhető el leginkább, ha a szöveg írása közben egyből le is hivatkozod, ésnem hagyod a munka végére ezt a folyamatot.

- Mellékletek terjedelme és tartalma

A szakdolgozathoz kapcsolódó, a terjedelemhez nem tartozó oldalak, amelyek tartalmazhatnak ábrajegyzéket, fogalomjegyzéket, táblázatokat, képeket, etc. Általában a mellékletek száma nincs korlátozva, de a konzulensedtől erre vonatkozóan is érdemes útmutatást kérni. 

Dolgozni csak pontosan szépen, ahogy a csillag megy az égen- úgy érdemes. - József Attila, 1935.

Ha további kérdéseid merültek fel, jelezd felénk bátran, szívesen segítünk!


Jó munkát kíván a Konzulens.com csapata!